A környék népe sokképpen nevezte a várat, én Moreleigh, A Sárkány Palotájaként gondoltam rá, mert azok a sok helyütt leomlott, roskadt falak, a kövek repedéseiben növekvő mohák, apró levelű páfrányok és törpén maradt fácskák, a hajdani kápolna csúcsíves ablakai, az imahelyen álló, szürke csontokkal, kelmefoszlányokkal teli katafalkok, az épületben és körülötte növekvő, méltóságteljes termetű fák egy szomorúságos nyáron át a Sárkány mítoszát zümmögték fülembe.
http://pszinesztezia.blog.hu/2015/11/03/mergezo_baratok
Honnan tudjam mikor rontom el én? Honnan tudjam hol kell leállni, hol van az, mikor még nem vagyok elég megértő, ha magára hagyom, és mikor van az a pont, ahol már jogosan lépek ki a kapcsolatból.
Egy pont maradt ki szerintem a cikkből, ámbár én nem vagyok szakember, de nekem hiányzott:
+1 Amikor azon veszed észre magad, hogy nem tudsz a másikkal őszintén beszélni.
Teljes káosz van a fejemben a témát illetően amúgy. Ez történik, amikor elemi, teljesen természetesnek vett dolgok kérdőjeleződnek meg. Azt sem tudom hová kapjak. :D Úgyhogy lesz ez még téma...
http://manzardcafe.blog.hu/2015/09/29/legyel_te_is_gru_es_szerezd_meg_a_holdat
"Ez nem őszinteség,
ez a mondat is épp csak kiáll
belőlem, mindenbe beleakad,
mint egy eldolgozatlan varrat
kilógó damilja. Kerülöm
a tekinteted, nehogy észrevedd."
Závada Péter
LÁTSZÓLAG SEMMI
Festékcsepp megdermedt zuhanása 
egy zár üregében. Itt valaki mindennap
lenyeli a nyelvét.
Ketten vannak. Látszólag nincs közöttük
semmi kapcsolat. Elindulnának egymás felé,
de közéjük ékelődnek a mozdulataik.
A jelzőket végül rábízzák
a szembejövőkre.
Závada Péter
Szeret-Nem szeret?
Álmodozás, az élet megrontója :P
Állapotjelentés, másra sem bírok gondolni...
az a sírás várjon. Várnia kell.
Sokáig, akármeddig, nem tudom.
Az isten verje meg lépteid
nyomát. Lábaidra,
lábaidra vigyázzon.
Két tüneményes Gnóm mindennapi és nem is annyira mindennapi kalandjait követhetitek nyomon.
A Blog mindennapi mosolyforrásom.
Mondtam én, hogy a varázslények némelyike egészen mázlistán beilleszkedett a mai világba, szerintem a két "törpördög" különösen szerencsés. És mi is, mert olvashatjuk a történeteket! :)